Mennyibe kerül egy önkiszolgáló autómosó?
Milyen elemei vannak a létesítési költségvetésnek?
Milyen és mekkora önkiszolgáló autómosót érdemes építeni?

Az ügyfeleinktől kapott megkeresések legnagyobb része a fenti kérdések köré épül. Mielőtt ebben a témában részletesen elmélyednénk, néhány fontos körülményt mindenképpen fontos tisztázni az alább leírtakkal kapcsolatban.

A megjelölt költségtételek és összegek csupán tájékoztató jellegűek. Célunk az, hogy az önkiszolgáló autómosó beruházáson gondolkodók valamilyen viszonyítási alapot kapjanak a várható költségekkel kapcsolatban. Aki egy ideje már autómosó nyitásán gondolkozik, biztosan megtapasztalta, hogy a különböző képviseletek igyekeznek a költségeket mindig alá, a bevételeket pedig mindig fölé becsülni. Teszik ezt azért, hogy a termékeik által érintett üzleti modell a lehető legrózsásabb képet mutassa, vásárlásra ösztönözve a kedves érdeklődőt, lehetőleg minél hamarabb.

A beruházás teljes összköltsége nyilván számtalan körülménytől függ majd, hiszen nincs két egyforma helyszín, nincs két egyforma telek, ahogy nincs két egyforma közműellátottság sem. Így aztán a pontos költségvetés az adott telepítési körülmények teljesebb ismerete mellett határozható csak meg és sajnos akkor is csak hozzávetőlegesen. Ugyanis csak egy dolog teljesen biztos: mindaddig senki nem tudja mennyibe kerül egy konkrét beruházás, amíg az be nem fejeződött.

Az alábbiakban arra a kérdésre igyekszünk válaszolni, hogy mennyibe kerül egy önkiszolgáló autómosót létesíteni.

Ez az írás nem hivatott számba venni a konkurensek termékeit, illetve az általuk követett beruházási formák előnyeit, vagy éppen hátrányait. Ennek megfelelően a telepítéssel kapcsolatos alépítményi és technológiai költségeket is a DiBO által  telepített berendezésekhez kapcsolódóan határoztuk meg.

A beruházás 5 fő költségcsoportja, mely meghatározza, hogy mennyibe kerül végül egy önkiszolgáló autómosó:

1.     Tervezési és engedélyeztetési költségek
2.     Közmű beruházási költségek és díjak
3.     Ingatlan és alépítményi költségek
4.     Épületszerkezeti költségek: felépítmény technológiai helyiséggel
5.     Gépészeti költségek: rendszer installáció, kezdő vegyszer és fogyókészlet

A fenti költségtípusokból jobb esetben kettő már egészen korai szakaszban viszonylag pontosan meghatározható: ez a gépészeti rendszer és az épületszerkezeti rendszer ára – amennyiben ez utóbbit is a gyártótól szerezzük be. Valójában ezen a kettőn kívül a többit nem is nagyon tudjuk előre tervezni, mivel számos változó tényezővel kell számolnunk. Az előbb említett két tétel pontos ismeretének egyetlen feltétele van: a későbbi szállítói partner korai kiválasztása, aki a megküldött részletes árajánlatban foglaltak betartásával pontosan megadja az ide vonatkozó költség adatokat. Így aztán az úgynevezett gyári épületszerkezet és gépészeti rendszer alkalmazása esetében a beruházó, legalább ezen a két költségsoron pontos számokat kap már a tervezés során.

Lássuk közelebbről az egyes költségcsoportokat!

Tervezési és engedélyeztetési költségek

Bár vannak egészen kivételes esetek, melyek nem tesznek szükségessé engedélyeztetési eljárásokat (felújítás, átalakítás, technológiai csere, vagy egyes speciális beruházási formák), összességében elmondható, hogy az önkiszolgáló autómosó építés – annak későbbi méretétől függetlenül – minden esetben építési engedély köteles építési forma. Ennek értelmében az építési munkát megelőzően építészeti és egyéb szakági (víz-csatorna, környezetvédelem, villamossági, gáz, közlekedési, stb.) terveket kell elkészíttetni. Természetesen a képviseletek, ahogy a DiBO is teszi, ehhez igyekeznek minden fajta szakmai segítséget megadni, így akár komplett tervdokumentációhoz is hozzájuthat a beruházó, melyet már csak az adott telepítési helyszínre kell adaptálni.

Ennek ellenére mindez 1 millió forint feletti összköltséget jelent valamennyi szakági munka összeadásával. Ezt egészítik ki az engedélyezési munkafolyamat során jelentkező további díjak és illetékek összegei.

Közmű költségek

Ebbe a kategóriába soroljuk mindazon közművekkel kapcsolatos költségeket – legyen akár víz, csatorna, villany, vagy éppen a gázközmű – amelyek kifejezetten a létesítmény üzemeltetésének feltételeit teremtik meg.

A kiépítési költség szempontjából nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetéshez alapvetően szükséges, illetve optimális közműfajták a telken belül, a telek előtt, vagy éppen attól több száz méterre érhetők-e el.

Nyilván igen nehéz egy önkiszolgáló autómosót vízközmű nélkül működtetni és szintén lehetetlen szennyvízcsatorna hiányában. Ugyanígy létkérdés a villamos közmű megfelelő kapacitásának elérhetősége. Gáz nélkül ugyan lehet élni, de 2 mosóbeállóhely felett tervezett autómosó méret esetében az üzemeltetés megemelkedő költségeiből kifolyólag már nagyon gyorsan elveszítjük azt a megtakarítást, amit a gázközmű kiépítésének híján nyertünk. Villamos üzemben melegített vizünk ugyanis közel háromszor drágábban állítódik elő, mint gáz vízmelegítő használatával.

Víz és csatorna közmű

Nagy általánosságban elmondható, hogy a víz- és csatornaközmű annyira alapvető, hogy a ténylegesen megvalósítható beruházások esetében ennek kiépítési költsége csupán néhány százezer forint, amennyiben ez a telken belül rendelkezésre áll. Teljesen új létesítés esetében ehhez hozzáadódik a külső közműszakasz és a mérőhely kialakítás költsége.

Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a lórúgásszerű víz-közműfejlesztési hozzájárulásról sem, mely napi átlagban felhasznált minden egyes köbméter mennyiségre vetítve közelít az egyszeri 8-900.000 forint + ÁFA díjhoz. Összesen így ez akár több millió forint is lehet egy több beállóhelyes létesítmény esetében.

Csak hogy egyértelmű legyen, példának okáért egy jól menő 4 beállóhelyes önkiszolgáló autómosó minden különösebb megrázkódtatás nélkül elpancsol napi 10 köbméter vizet a csatorna irányába. Ez pedig nagyságrendileg 8-9 millió nettó forint egyszeri költséget jelent a beruházás időpontjában közműfejlesztési hozzájárulás formájában, amennyiben az adott helyrajzi szám nem rendelkezik korábbról ilyen mértékű, már megváltott kontingenssel. Ez utóbbi szerencsés helyzet nagyon ritka, kivételes eset. A beruházóknak ezért azt szoktam javasolni, hogy óvatos lépésekkel haladjanak előre, és első körben inkább kisebb, 3-4 köbméteres kontingens kiépítését célozzák meg és ezt bővítsék majd később.

Villamos közmű

Új beruházás esetében az első 32A villamos kapacitást az egyszeri csatlakozási díj tartalmazza és gázüzemű vízmelegítő és a padlófűtés rendszer esetében egy 4 beállóhelyes önkiszolgáló autómosó sem kíván 3x40A kapacitásnál többet. Így ezen a soron nem vérzik el a tisztelt ügyfél a pénztárnál. Ennek ellenére itt is közelítünk az összes kellék, szekrény, óra és vezeték, valamint az illeték és díjak okán a millió körüli értékszinthez, amennyiben a villamos csatlakozás elérhető távolságban (azaz telek előtt, vagy telken belül) van.

gáz közmű

Ahogy a klasszikus is mondani szokta: „a legnagyobb gáz mindig a gázzal van”. Első körben azért, mert valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag hazánkban sehol sem lehet csak úgy gázközműhöz hozzáférni. Számtalan magyarázatot hallottunk már arra vonatozóan, hogy adott helyen miért NEM lehet gázközmű, de aztán valahogy mindig lesz. Legrosszabb esetben tartályos, ami közel 2x magasabb gázköltséget jelent, szemben a vezetékes ellátással.

Mindennek nem is lehet más a vége, mint jó sok elköltött forint: minimum 2 millió, de esetenként akár ennek a duplája is lehet a teljes beruházási költségtétel a gázközmű kiépítésével kapcsolatban.

Ingatlan és alépítményi költségek

Ebbe a kategóriába préselődik a legtöbb bizonytalanság. Milyen konkrét költségtételeket sorolunk ide?

• Ingatlan vételár vagy bérleti költség a beruházási, építési időszakban.
• Önkiszolgáló autómosó alépítmény építési és anyagköltségei
• Önkiszolgáló autómosó alépítmény gépészeti költségei (szennyvíz vezetékek, iszapterek, padlófűtés, defrost csőhálózat stb.)
• Közlekedő felületek építési és anyagköltségei (térburkolat, szegélyek, csapadékvíznyelők, stb.)
• Csapadék és szennyvíz elvezetési rendszerek a mosótéren kívüli, de telken belüli területen
• Térvilágítás (oszlopok, lámpatestek) és öntözőrendszer
• Kamera és riasztó rendszer
• Kerítés
• Be- és kihajtó, esetleg sorompó
• Porszívószigetek és porszívó berendezések
• Érmeváltó berendezés
• Belső közműrendszer költségei (víz, csatorna, gáz, villamosság)
• Olajszeparátor a szennyvízre és esetenként külön a csapadékvízre is.

Mondanunk sem kell, minél nagyobb egy-egy létesítmény, annál magasabb lesz a végszámla. Nyilván nem arányos minden tételsor esetében, de összességében nem okozunk meglepetést, ha milliókat, vagy tízmilliókat említünk összefoglalásképpen.

Épületszerkezet

A nagy kérdés, ami minden beruházót gyötör: venni vagy nem venni? Ahogy a tapasztalat mutatja, sokan megpróbálták, de csak nagyon keveseknek sikerült saját erőből és kútfőből létrehozni megfelelő színvonalú épületszerkezetet. Az önkiszolgáló autómosó épület ugyanis csak első látásra tűnik a világ legegyszerűbb dolgának. Vannak ott ideális hosszúságok, szélességek, magasságok, szelvényméretek, csatlakozások, kis statika, kábeltálcák, rögzítések, gépészeti átadók, térelválasztók, ezek rögzítői, technológiai helyiség, esetleg ennek bizonyos előkészítettsége, hóterhelés, zajhatás, világítás, tető és még egy-két kisebb probléma.

Ezekkel szembesülve az egyszeri beruházó rendszerint kicsit magányosnak érezve magát, az építészhez fordul, akinek azonban kellő tapasztalat híján rendszerint fogalma sincsen mit és hogyan is kéne megtervezni…

A képviseletek sok-sok évet töltenek a tapasztalatszerzéssel és tervezéssel, így – a másik oldalról nézve – talán már jobban érthető a képviseletek kedvetlensége, amikor egy nem tőlük vásárolt felépítménnyel kapcsolatban kellene szakmailag közreműködni.

Legtöbbször tehát marad a gyári épületmegoldás, nyilván több árkategóriában, kinek-kinek anyagi lehetőségei szerint. A számok azt mutatják, hogy kis hazánkban – különösen a mostani túlterhelt kivitelezői környezetben – a gyári és a saját erőből, egyedileg előállított és kivitelezett, de hasonló minőséget célzó épületszerkezeti megoldások végső összköltségvetése között végül elenyésző lesz a számszerű különbség.

gépészeti rendszer

Azért szokás egy DiBO mosót DiBO önkiszolgáló mosónak nevezni, mert DiBO szív dobog benne. Így van ez az EHRLE mosóval, vagy éppen egy Christ mosóval is.

Hogy mennyit költ el a beruházó az autómosó gépészeti rendszerére, az mindig az ő döntése lesz és minden esetben egy egyedi összeg kalkulációt jelent. Vannak objektív módon leírható körülmények (mint például a helyszín, a település mérete, vagy a konkurencia ereje), szubjektív szempontok (mint például a beruházó által preferált vagy éppen feleslegesnek tartott kényelmi funkciók), és persze az örök tényező, a beruházó anyagi lehetőségei.

Ajánlatainkban mi törekszünk arra, hogy egy már jól felszerelt, versenyképes alaprendszert ajánljunk ügyfeleink figyelmébe és ehhez kapcsolunk egy-két olyan előnyös kiegészítő csomagot, amely meglátásunk szerint növeli az adott létesítmény hosszútávú versenyképességét.

Önkiszolgáló autómosó nyitáson gondolkodik? Lépjen velünk kapcsolatba és kérjen árajánlatot!